A gyáva pasi, aki nem mert leszokni a nőkről
Figyelj, van valami, amiről beszélnünk kell. Remélem tisztában vagy azzal, hogy a drog a csórók játékszere, hiszen a világ legdrágább és legveszélyesebb narkotikuma maga az „idealizált nő”.
Igazi függőséget tud okozni a gyengébb tagoknál. Bőr, illat, hang, öltözködés, viselkedés meg minden egyéb, amit úgy rá tudsz aggatni elkorcsosult képzeteid alapján, mint égőt a karácsonyfára. Úgy zabálod be az áltökéletességet, mint anyád jóízű tojásos lecsóját. Persze erről is az internet tehet – mert mi más – de az internet mentségére mondom, ha azt mondanám, vágd le a farkad, mert az a férfias, akkor megtennéd?
Szóval, ha kölyökként túlságosan és rosszul adagoltad magadnak a nőket, és olyan profin választasz rossz alomból, hogy még felnőtt korodban is a Hustler és a Brazzers ideákat kergeted, akkor van számodra egy rossz hírem: Nagyon boldogtalan életre kell berendezkedned. Szomorú, sekélyes, szürke életre.
Persze ezt most tökre kiröhögöd, mert még bizonyára nem fogtad fel mekkora szarban vagy. Legyintesz, röhögsz, és mész vissza csajozni. Bizonygatod a nem létező (potenciádat) kompetenciádat, ami maximum csak egy szép autóból áll. Lássuk be, ez minden, amire képes voltál. Dögös, peckes mellű, „csoklitbráun” bőrös numera. Szép kocsi, és a szép élet illúziójának fenntartása a Facebookon, vagy a nálad minden bizonnyal okosabb mobilodban, mikor a haveroknak mutogatod a nőd műszerét. Bár tény, ez is teljesítmény, és meg is tapsolunk azért, hogy indultál a férfivé válás életre szóló nagyversenyén. Persze arról már ne beszéljünk, hogy olyan esélytelen volt a ringbe szállásod, hogy férfi legyél, mint az, hogy válogatottunk tisztességgel szerepeljen az EB-n. Szóval simogatod a műanyagot lelkedben, kocsidban, és a nődben – sokszor annak ellenére is, hogy vár otthon valaki. (és itt nem az anyádra gondolok.) Hazudsz a világnak, hazudsz mindeknek, de a legrosszabb, hogy magadnak is. Megpróbálod elhinni, hogy te mennyire boldog vagy így, a falu művházának a királyaként. Szóval, pénzért megveszed a szerelmet, és tökéletesség álcájába burkolózott spinéket hajtasz. Hiszen mindenki megnéz, hogy milyen jó a nőd, hát mi ez, ha nem siker?!
Várj, megmondom. Kínos! Arról ne nyissunk inkább vitát, hogy egy igazi nő meghódításánál, már a köszönés fázisban elbuknál. Aztán meg mi van most? Eltelt pár év, megöregedtél, felnőttél „frequent titán member” lettél a körzeti bőr és nemi beteg gondozóban, és ezért névre szóló parkolóhelyed van az SZTK-nál. Egyedül ülsz a kiskonyhában magányosan, és próbálod szétválasztani a saját parfümöd illatát azé a valakiével, aki az este elején még a nyakadon lógott. Azért imádkozol, az esti nő ne tántorogjon ki hozzád, és ne üljön le a kedvenc hokedlidre, ne kelljen vele beszélni. Sőt, mielőbb váljon köddé, akár csak a románcotok – valószínű, hogy az utóbbira nagyobb esély van. Arra már ki sem térek, hogy valószínűleg a nevét sem tudod, azon kívül, hogy „valami betű van benne”. Aztán a haverokat hívogatod, hogy fussatok össze. Sorra nemet mondanak. Tudod, olyan ócska indokokkal, hogy Benikének hasmenése, Lilikének balett fellépése van, vagy végre ma tud hegeszteni az asszonnyal, mert bérbe adták a kölyköket az anyósnak. Kiröhögőd őket, miközben belül sírsz. Mert tudod, a hiba te vagy. Te vagy a pancser, a haverok a győztesek. Ők képesek voltak meghódítani egy nőt, és családot alapítani. Te meg itt maradtál sokadjára is egyedül, mert nem volt jó az a nő, akit korábban valamiért veled bűntett az élet. És az a hülye még el is viselt téged, gondoskodott rólad, dolgozott értetek, nő és ember volt egyszerre.
Neked ez nem volt jó, kellett a műélet, a műmell, és a műszerelem. Tudd, én a te jó barátod vagyok, úgyhogy inkább elmondtam neked ezt. Szóval, ezt a szart te főzted, egyed is meg. Vagy javaslom, változtass most. Ha felnőttél, szólj. Igyekezz férfi lenni, és ne hozzál szégyent a többiekre, akik már jó úton vannak.
Csabai Márk
https://www.facebook.com/csabaimark/
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez